Arany János
 

Kisújszállás segédtanítója volt az 1834/35. tanévben.

 

Elszegényedett hajdú családból származott, szüleinek későn született utolsó gyermeke. Korán megtanult olvasni. 1823-tól 1832-ig a nagyszalontai elemi iskolában és algimnáziumban tanult. Elmélyedt a vallásos és klasszikus világi irodalomban, több nyelven olvasott.1933-ban Debrecenben a Református Kollégiumban lett „tógátus diák", aki segédtanítóként próbált enyhíteni szülei szegénységén.

1834-ben tanulmányait megszakítva Kisújszálláson vállalt ideiglenes tanítói állást. 1834. március 18-án saját kezével írt a szeniori könyvbe: „Arany János 17 éves, helvét hitvallású, magyar, szalontai, bihari származású el vagyok bocsátva a kisújszállási iskola praeceptorának". A Református Fiú Oskola alsó nemzeti osztályait tanította. Egy egyházlátogatási jegyzőkönyv tanúsága szerint a segédtanító növendékeit „igen jól tanítja". Önéletrajzi levelében a kisújszállási időkről ezt írta „...ha keveset tanultam, annál többet olvastam...". Pártfogója Török Pál rektor volt, akivel később Pesten is tartotta a barátságot. Művei, amelyekről feltételezhető, hogy Kisújszállásról származnak: A bajusz, A dévaványai juhbehajtás. Arany János emlékét ma Kisújszálláson általános iskola, városi könyvtár, utca és szobor őrzi, amelyet Ispánki József készített, s Arany János születésének 150. évfordulóján állították fel.

1835-ben tért vissza a debreceni kollégiumba a legjobb ajánlásokkal: „Erkölcsére jámbor és feddhetetlen préceptorunk volt." Debrecenben festészettel, szobrászattal, zeneszerzéssel is kísérletezett, sőt 1836 februárjában rövid időre színésznek szegõdött.

Ezután 1839-ig segédtanító a nagyszalontai gimnáziumban, később községi aljegyző, majd 1840-től aljegyző volt.

Elbeszélései az Életképekben jelentek meg először. 1846-ban a Kisfaludy Társaságnál nyert  Az elveszett alkotmány című műve a vígeposz kategóriában, majd 1847-ben a Toldit kiemelt pályadíjjal jutalmazták. E mûve hozta meg a barátságot Petőfi Sándorral.

1848-ban a Nép Barátja társszerkesztőjeként, majd 1849-ben belügyminisztériumi fogalmazóként dolgozott. A szabadságharc bukása után állását elveszítette, bújkált.

1851-ben nevelõ, majd a nagykőrösi gimnázium tanára lett. Az Akadémia 1859-ben választotta tagjai közé. 1860-tól élt Pesten, ahol a Szépirodalmi Figyelő, a Koszorú szerkesztője, a Kisfaludy Társaság igazgatója és az MTA titkára, később főtitkára volt.

Feleségével, Ercsey Juliannával 1840-ben kötött házasságot. Két gyermekük született: Juliska és László.

1882. október 10-én Petőfi szobrának leleplezésekor meghűlt, betegségéből már nem épült fel.

Letölthető életrajz Arany Jánosról