Aratás: korábban, kevesebbet, nehezebben
2010. július 10.

Sok hírt hallottunk már azokról a károkról, amiket a belvíz okozott a lakóépületekben, arról azonban kevesebbet tudunk, hogy mit jelentett ez a mezőgazdaságban. Aratási idényben vagyunk, megkérdeztük hát az aratásról Ágfalvi Lászlót, a kisújszállási Nagykun 2000 Mezőgazdasági Zrt. növénytermesztési ágazatvezetőjét.

Mit jelentett a sok eső az őszi kalászosok betakarításában?  

Meteorológiai szempontból a 2010-es tavasz rendkívüli volt, ilyet még az idősebb kollégák sem igen éltek meg. Nagyon nagy mennyiségű csapadék érkezett, és szokatlanul rossz időben: április-május-júniusban. Ennek két jelentős következménye volt: egyrészt az őszi vetésű növényekben nagyon nagy belvízkárok, kipusztulások keletkeztek, másrészt pedig a sok eső a tavaszi munkák optimális elvégzését hátráltatta. Az őszi kalászosok területének közel egynegyede jelentős belvízkárokat szenvedett, de nincs olyan terület máshol sem, ahol kisebb-nagyobb foltok ne lennének.

Miért kezdték korábban az aratást?

A sok csapadék miatt a hagyományos betakarítási módszerrel nehezen és nagyon sokáig kivárva lehetett volna megkezdeni a kalászosok betakarítását. Nekünk a rizstermesztésből adódóan szerencsére vannak láncos kombájnjaink. Az őszi árpa betakarítását időben elvégeztük, de sajnos 7 hektáron még nem tudtunk betakarítani, mert itt még a láncos kombájnjaink is elsüllyednének. Az őszi búza betakarítását az optimálisnál pár nappal korábban kezdtük el amiatt, hogy a láncos kombájnokkal való betakarítás sokkal lassúbb ütemű, mint a gumikerekes kombájnokkal.

Nehéz a betakarítás. A kombájnok csak úgy tudnak aratni, hogy a táblaszéleken ürítenek. A táblákra szállítójárműveket nem engedünk be, mert a pótkocsik elsüllyednének. Ez lassítja a betakarítás ütemét, ezért is kezdtünk korábban.

Mennyi és milyen termés várható?

Gyenge lesz az idei termés, mert nagyon nagy a területkiesés, amit víz borított. Július 7-ig őszi búzából összterület egyharmadát sikerült betakarítani, ez 509 hektár. Az átlagtermésünk közelíti a 4 tonnát, de sajnos elég jelentős az a terület, ami még aratásra vár. Ennek egy része még jó minőségű búzát fog adni, egy része viszont sajnos már elég erősen víznyomott, onnan nagy termést már nem várunk. Őszi árpából 7 hektárt még nem tudtunk learatni. Az átlagtermés itt 35 q. Ez gyengének számít. A Nagykun Zrt.-ben őszi búzából 5,5 tonna, őszi árpából pedig 4,8 tonna hektáronként az elvárt átlagtermés. Sajnos idén az őszi búza és az őszi árpa is valószínűleg veszteséges lesz, csak minimális haszonban reménykedhetünk.

Hátrány, hogy a búza szárításra szorul. Olyan területeket aratunk ma is, amelyeken a búza a betakarításkor elvárható 13,5-14%-os nedvességtartalom helyett 15,5-16,5%-os nedvességtartalmú. Ezeket meg kell szárítani, ami pluszköltség, de úgy ítéljük meg, hogy az a kevés búza, ami a vízkár után megmarad, ezt mindenképpen indokolja.

Gond az is, hogy bizonyos fajták érzékennyé váltak a fuzáriumfertőzésre, és ami kevés búza megmaradt, annak egy része beteg is lett. Emberi táplálkozásra nemigen alkalmas, vagy ha igen, akkor nagyon nagy költséggel lehet eltávolítani a fuzáriumos szemeket a betakarított termésből.

Van-e a károk enyhítésére lehetőségük?

A nemzetközi piac nem veszi figyelembe a bennünket ért károkat, a búza ára nyomott marad, 30 ezer Ft körül várható a malmi búzának az értékesítési ára.

Belvízre nincs biztosítási lehetőség. A megyei szakigazgatási hivatalhoz már nyújtottunk be felmérést arról, hogy milyen területeket borított belvíz, milyen növények pusztultak ki emiatt, illetve milyen területeket nem tudtunk megművelni. Erre még választ nem kaptunk a Kormánytól, de bízunk a pozitív válaszban, mert ha segítség nem lesz, nemcsak a nagy-, de a kistermelők is katasztrofális helyzetbe kerülnek.

Mit jelentett a sok eső az őszi kalászosok betakarításában?  

Meteorológiai szempontból a 2010-es tavasz rendkívüli volt, ilyet még az idősebb kollégák sem igen éltek meg. Nagyon nagy mennyiségű csapadék érkezett, és szokatlanul rossz időben: április-május-júniusban. Ennek két jelentős következménye volt: egyrészt az őszi vetésű növényekben nagyon nagy belvízkárok, kipusztulások keletkeztek, másrészt pedig a sok eső a tavaszi munkák optimális elvégzését hátráltatta. Az őszi kalászosok területének közel egynegyede jelentős belvízkárokat szenvedett, de nincs olyan terület máshol sem, ahol kisebb-nagyobb foltok ne lennének.

Miért kezdték korábban az aratást?

A sok csapadék miatt a hagyományos betakarítási módszerrel nehezen és nagyon sokáig kivárva lehetett volna megkezdeni a kalászosok betakarítását. Nekünk a rizstermesztésből adódóan szerencsére vannak láncos kombájnjaink. Az őszi árpa betakarítását időben elvégeztük, de sajnos 7 hektáron még nem tudtunk betakarítani, mert itt még a láncos kombájnjaink is elsüllyednének. Az őszi búza betakarítását az optimálisnál pár nappal korábban kezdtük el amiatt, hogy a láncos kombájnokkal való betakarítás sokkal lassúbb ütemű, mint a gumikerekes kombájnokkal.

Nehéz a betakarítás. A kombájnok csak úgy tudnak aratni, hogy a táblaszéleken ürítenek. A táblákra szállítójárműveket nem engedünk be, mert a pótkocsik elsüllyednének. Ez lassítja a betakarítás ütemét, ezért is kezdtünk korábban.

Mennyi és milyen termés várható?

Gyenge lesz az idei termés, mert nagyon nagy a területkiesés, amit víz borított. Július 7-ig őszi búzából összterület egyharmadát sikerült betakarítani, ez 509 hektár. Az átlagtermésünk közelíti a 4 tonnát, de sajnos elég jelentős az a terület, ami még aratásra vár. Ennek egy része még jó minőségű búzát fog adni, egy része viszont sajnos már elég erősen víznyomott, onnan nagy termést már nem várunk. Őszi árpából 7 hektárt még nem tudtunk learatni. Az átlagtermés itt 35 q. Ez gyengének számít. A Nagykun Zrt.-ben őszi búzából 5,5 tonna, őszi árpából pedig 4,8 tonna hektáronként az elvárt átlagtermés. Sajnos idén az őszi búza és az őszi árpa is valószínűleg veszteséges lesz, csak minimális haszonban reménykedhetünk.

Hátrány, hogy a búza szárításra szorul. Olyan területeket aratunk ma is, amelyeken a búza a betakarításkor elvárható 13,5-14%-os nedvességtartalom helyett 15,5-16,5%-os nedvességtartalmú. Ezeket meg kell szárítani, ami pluszköltség, de úgy ítéljük meg, hogy az a kevés búza, ami a vízkár után megmarad, ezt mindenképpen indokolja.

Gond az is, hogy bizonyos fajták érzékennyé váltak a fuzáriumfertőzésre, és ami kevés búza megmaradt, annak egy része beteg is lett. Emberi táplálkozásra nemigen alkalmas, vagy ha igen, akkor nagyon nagy költséggel lehet eltávolítani a fuzáriumos szemeket a betakarított termésből.

Van-e a károk enyhítésére lehetőségük?

A nemzetközi piac nem veszi figyelembe a bennünket ért károkat, a búza ára nyomott marad, 30 ezer Ft körül várható a malmi búzának az értékesítési ára.

Belvízre nincs biztosítási lehetőség. A megyei szakigazgatási hivatalhoz már nyújtottunk be felmérést arról, hogy milyen területeket borított belvíz, milyen növények pusztultak ki emiatt, illetve milyen területeket nem tudtunk megművelni. Erre még választ nem kaptunk a Kormánytól, de bízunk a pozitív válaszban, mert ha segítség nem lesz, nemcsak a nagy-, de a kistermelők is katasztrofális helyzetbe kerülnek.

[-gal16421-]

(Képeink a Nagykun 2000 Mezőgazdasági Zrt. aratási munkáiról - és a tájról - készültek.)

« vissza