Értéktár elemei

Rizskultúra Kisújszálláson


Rizskultúra Kisújszálláson


A rizs (Oryza sativa) termesztése speciális termőhelyen lehetséges. Magas a hőigénye (2600-3000 °C), a napfényigénye (1300-1500 óra) és a vízigénye (12000 m3/ha). Ezeken túl termesztéséhez olyan vízzáróréteggel bíró talaj kell, amelyik megőrzi a vizet. A fenti adatok ismeretében érthető, hogy vidékünk a rizstermesztés északi határa, ezért komoly szakmai kihívást jelent eredményes termesztése. A történelmi Magyarországon, a török hódoltság alatt, a XVI. századtól a Temes vidéken (Bánát) és Bácska területén volt eredményes termelés. A mai Magyarországon az 1930-as évektől a Dél-Alföldön kezdődött a rizs termesztése.
Kisújszálláson a II. világháború után az alacsonyabb típusú mezőgazdasági szövetkezetek 1947-től kezdődően alapozták meg a rizs termesztését. A telepeket sáncolással és kézi munkával alakították ki. Kezdetben a rizsföldeken halat is neveltek. A 2021. évi adatok alapján hazánkban 3500 ha beépített rizstelepen összesen 2700-2800 ha-on termeltek fehér rizst. Kisújszálláson a Nagykun 2000 Mg. Zrt. által és integrációjában vetett terület összesen 1200 hektár. A Cég saját, illetve a környező rizstermesztő gazdaságoktól felvásárolt 6000-7000 tonna hántolatlan rizst saját rizsfeldolgozó üzemében dolgozza fel. Az évi 3500-4000 tonna értékesített sajátmárkás Nagykun Rizs az ország rizsfogyasztásának kb. 15 százalékát adja.

Kisújszálláson – Európában egyedülállóan – egy másik vízinövényt is termesztenek, az indián rizst (Zizania aquatica). Az 1980-as években az USA-ban élő magyar származású Molnár Miklós vetette fel, hogy meg kellene vizsgálni, hogy az indián rizs, vagy vadrizs termesztésére alkalmas-e a Nagykunság vidéke. Amerikában a Nagy-tavak vidékén hasonló éghajlati, termőhelyi viszonyok között termesztették az indiánok ezt a növényt.

A KITE termelési szakembere, Kertész Ferenc agrármérnök vállalkozott a növény honosítására. 1989-ben megalakult az Indián Rizs Kft. Kisújszálláson, a faluszigeti határrészen. Sikeresek voltak a termesztési kísérletek és 1992-ben feldolgozó üzemet is építettek. Sikerült megfelelő fajtát is nemesíteni, ez a Préri nevű fajta, amely 1996-ban állami elismerést kapott. Azóta az Indián Rizs Kft. termel, termeltet és végzi a feldolgozást és az értékesítést. A betakarított rizst füllesztik, pörkölik, hántolják, csiszolják, osztályozzák és értékesítik. A kisújszállási üzem, amely Európában egyedülálló az indiánrizs termesztés területén, biztosítja az európai kereslet 30%-át.
A nagykunsági rizsföldek természetvédelmi jelentősége is számottevő. Az egykori eltűnt vízivilág helyét szántóföldek foglalták el, de a halastavak (több van a város határában) és a rizsföldek (indiánrizs területe 1400 ha, a fehér rizs területe 1300 ha) az év jelentős részében vízzel borítottak, így számos madárfaj számára biztosítanak élőhelyet, táplálékforrást, védelmet, az átvonuló madaraknak pihenési lehetőséget. A vízzel borított területek következtében sajátos mikroklíma alakul ki ezen a száraz réti területeken. Meggyőződésünk, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedésére megfelelő választ jelenthet a hő és fényigényes rizs termőterületének növelése.
 
Források:
A rizs termesztése: szerk. Simonné Kiss Ibolya Bp., 1983, 5-38 p
Növénytermesztők zsebkönyve: Antal József, Bp., 1983, 80-90p
Kertész Ferenc (1942- ) szóbeli közlése.



Értéktár
Kisújszállási Települési Értéktár Bizottság

Kisújszállási Települési Értéktárba felvett értékek