A Járásbíróság, az „igazságszolgáltatás telke”
A mai Városházától jobb kéz fele eső telekről van szó ahol három épület helyezkedett és helyezkedik el a mai napig is az egykori Járásbíróság, a börtön és a csendőrlaktanya, vagy ma: a Szabadság téri iskola, a városi könyvtár. Ezen épületek közül városképileg tulajdonképpen csak egynek van szerepe és jelentősége, a másik kettő csak járulék.
Egy épület külseje, szerkezeti felépítése – ha azt igazán szakember tervezte – mindjárt elárulja annak funkcióját, rendeltetését. A „Szabadság téri iskola” épületéről is már messziről látszik, hogy az nem iskolának épült. Hatalmas, nagy íves ablakai a fölszinten, falainak tagolatlansága, óriási ajtó-nyílásához felvezető lépcsőfokok valami tartózkodást, tekintélyt parancsoló magatartást keltenek az emberben. Belső, sötét folyosói még inkább fokozzák ezt a feszültséget. Igen, mert ez az épület az igazságszolgáltatás háza volt, Járás-„Bíróság”, sőt 1901-ig, míg fel nem épült ugyanazon a portán a börtön épülete, addig pincéjében, apró fülkékben, az előzetes letartóztatásban lévők, vagy már elítéltek töltötték a rájuk kiszabott büntetésüket.
A fő, illetve két „vicinális” vasútvonal kiépítésével közlekedési központtá vált Kisújszállás igen alkalmassá vált arra, hogy igazságszolgáltatási központtá is váljék. Ezért esett a felettes szervek választása e helységre, ahol a legelőnyösebben lehet kihasználni egy bírósági épületet.
A város vezetősége természetesen „kapott az alkalmon” és mindent megígért, hogy a bíróság épületét itt építsék fel. Eredeti „ütemezés” szerint már 1873-ban el is kellett volna az épületnek készülnie, de ez évben olyan nagy esőzések voltak, hogy a Téglagyár nem tudta a kivetett téglát előszárítani, a következő évben pedig hallatlan nagy aszály volt, így csak annyi történt, hogy egy Fischer nevű gyöngyösi építész elkészítette az épület tervét, melyért 100 forint tiszteletdíjat kapott. Az építkezés a súlyos anyagi helyzet miatt évekig húzódott és csak 1878. július 8-án adhatták át rendeltetésének az épületet, amely 22000 forintba került, de a téglát a város adta hozzá. 1901-ben az épületet bővíteni kellett, minthogy a telekkönyvi hivatalt is ebben helyezték el (emeletráépítés).
Ugyanebben az évben építették fel a börtön épületét is, amelyből az 1960-as években lett átalakítással és bővítéssel városi könyvtár. A 3. épületnek sincs semmi karaktere. Olcsón épült, helybeli építőmester – Cs. Nagy Lajos – a mai Nyár utca frontján csendőrlaktanyának építette, ma az egykori istállóban is családok laknak. Ma már más aspektusból nézhetjük ezeket a problémákat, s örülhetünk, hogy legalább úgy sikerült megoldanunk égető kérdéseinket.
Forrás:
Szentpéteri Géza: Zsoldos István emlékezete (Helytörténeti füzetek 30.)
