Kunkötés („kungörcs”)
A kunkötés vagy kuncsomó egy bizonyos csomó neve, amivel állatokat, például lovakat lehet kikötni egyszerű kötél segítségével. Érdemes megtanulni, hiszen csupán kötél és egy kis gyakorlás kell hozzá. Ez a csomó, évszázadok tapasztalata szerint biztonságosan tart, és nem utolsó sorban, gyorsan és egyszerűen kioldható. Napjaink lovasai között is ismert, bár ritkán használt módja a ló kikötésének. Ha az ember a kötél szabad végét húzza meg, a hurok egyetlen mozdulattal, oldható, míg ha a kikötött állat, ló húzza, a csomó egyre szorosabbá válik.
Bartha Júliától megtudjuk, miért kun ez a csomó:
A kungörcs, kunkötés módszerét vitathatatlanul a lótenyésztő kunok hagytak ránk. Érthető okokból maga a megnevezés irányította a figyelmet erre a sajátos kötélkötési típusra. A kunkötés nehezen sajátítható el, kioldása is igen fortélyos. Bár a csomózásának ezt a típusát az istállózó állattartással kapcsolatban jegyezték fel, használata a nomád körülmények között alakulhatott ki, a ménesből fejésre kifogott kancák illetőleg csikóik megkötésére. A hurok rángatásra, terhelésre szorul (Bartha J. 1998: 20.).
Nem mindent kell betű szerint érteni, így van ez a kungörccsel is:
A kunoknál, a velük szoros kapcsolatot tartó néprajzi területeken használatos módja a csomóba való kötésnek, mely eredetileg nem csupán a kötélre nézve volt használatban, de a nép hitrendszerében is szakrális jelentőséggel bírt. Bűbájos erőt is tulajdonítanak neki, de ekkor nehezen megoldható csomót jelent, melynek nyitját csak beavatottak ismerik. Néha az elmés szójátékokra és szóképekre, találós kérdésekre is mondták. Az Alföldön, a Kiskunságban, Debrecen környékén alkalmazzák, de minden valószínűség szerint korábban szélesebb körben elterjedt. A török népcsoportoknál általánosan elterjedt. Megkötésének több változata ismert. Néha úgy kötik meg, hogy kioldása bonyolultabb legyen, ugyanis az egyszerű hurkot némelyik ló ki tudja oldani, és ezzel elszabadítja magát. (Ecsedi István: A debreczeni fogatok, Népr. Ért., 1911); (Nagy Czirok László: Pásztorélet a Kiskunságon, Bp., 1959).
Vajon hány féle kunkötés létezik?
A kunkötés típusai: bokros kunkötés - jellemzője, hogy a szabad szál meghúzásával, egy rántással oldható. Ezen belül is több változat ismert, a félbokros, de kötik egészbokros, sőt kétszerbokros változatban is. A másik típus a hurkos kunkötés, amely az előző típusból eltérően a szabad szál megrántásával nem oldható ki. A hurkos kunkötés csak a Tiszántúlon ismert, összefüggően a Nagykunságon és Tiszafüred környékén. Kungörcs, kuncsomó, kunkötés, elevencsomó terminusok ismertek a népnyelvben, utóbbi csupán halványan él az emlékezetben. (Füvessy A.-Kaposvári Gy.. 1974: 175-177.).
Forrás:
Bartha Júlia: Keleti örökség a Nagykunság népi kultúrájában (Karcag, 2018)Ecsedi István: A debreczeni fogatok (Néprajzi Értesítő, Budapest, 1911)Nagy Czirok László: Pásztorélet a Kiskunságon (Budapest, 1959)KÓNYA Sándor: A kunkötés (A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Magyar Néprajzi Társaság, Budapest, 1991)
