Értéktár elemei

Kunkapitány-választás a 19. századtól napjainkig


Kunkapitány-választás a 19. századtól napjainkig

Nagykunkapitány választás

Történeti előzmények:
A redemptió előtt vagyonos nemesek, a redemptió után pedig a redemptusok vagy redemptus nemesek lehettek nagykunkapitányok. Ezek a személyek műveltek, és a közösségen belül ismertek voltak. Megválasztásukban rendszerint közrejátszott a tekintély és a családi kapcsolat. Ez a tisztség régen is 3 évre szólt, de ismétlődhetett is. Sokkal szélesebb körű feladatokat láttak el mint napjainkban. Közgyűlést vezettek, bírói feladatokat láttak el, a gazdasági, kulturális és erkölcsi irányítást is kezelték. Olyannyira kiterjedt hatalmuk volt, hogy az 1832-36-os országgyűlésen is képviseltették magukat. Ezenkívül ügyeltek még a rendre, a hagyományokra, valamint a helyi autonómia képviselői voltak. A kapitányok hatalma visszavezethető a szállás- és székkapitányok jogköréhez.
A folklór őrizte meg a kunkapitányok alakját. A kunoknak valaha saját bíráik voltak, akik a közösség ügyeiben eljártak, a nádornál képviselték a kunokat. A Hármas Kerület megszűnésével, az új megyerendszer megszervezésével tisztségük megszűnt, de alakjukat a folklór tovább őrizte. Őket köszöntő vőfélyversek is maradtak fenn. A hagyományőrzés szép példája, hogy a millennium évében éppen Kisújszállás volt a kunsági városok közül az első, aki felelevenítette a kunkapitány-választás emlékét. (Kunsági téka 1., Dr. Bartha Júlia, 2006, Barbaricum Könyvműhely)
A Nagykunkapitány választása napjainkban:
Javaslattétel az első mozzanata a választásnak. Ezt a Nagykun Hagyományőrző Társulás települései valamint, a Nagykun települések képviselő-testületei, Kunszövetség, és a Nagykun Kapitányok Tanácsa teheti meg. A nagykunkapitány személyéről a Nagykun Hagyományőrző Társulás dönt.
A beiktatási ünnep 2009 óta három évenként történik meg a nagykunkapitányt adó településen. A rendezvény kezdetén az adott település polgármestere közli a döntést hozó társulás javaslatát. A kiválasztott személy esküt tesz az egybegyűltek előtt, és pecséttel hitelesíti azt, majd elkezdődnek a kapitányi jelképek átadása (kapitányi medál, nyakbavaló, kapitányi kard, kulacs, kapitányi pecsét, tanúsítvány a kinevezésről).
A kapitány megbízatása 2009 óta három évre szól. A letelt esztendők után beszámol a munkájáról a soron következő választáson. A megbízás lejárta után tiszteletbeli kapitányként folytatja munkáját, és a cím élete végéig megilleti. Feladatai körébe tartozik a nagykun identitás, és összetartozás erősítése, valamint aktív tagja a Nagykunkapitányok Tanácsának, és a Jászkun Kapitányok Tanácsának.

2000-ben a nagykunkapitány-választással a térség települései hagyományt teremtettek. A választásra évente, 2009-től pedig háromévente kerül sor.
A megválasztott kunkapitányok:

 Kisújszállás, 2000.: Horváth György
 Karcag, 2001.: Györfi Sándor
 Túrkeve, 2002.: Balogh Márton
 Berekfürdő, 2003.: Csíkos Sándor
 Kunhegyes, 2004.: Simai János
 Kunmadaras, 2005.: Barta László
 Kunszentmárton, 2006.: Smuta Zsolt
 Kuncsorba, 2007.: Ullár Imre
 Kétpó, 2008.: Antal Zoltán
 Kisújszállás, 2009.: Illéssy Ádám
 Karcag, 2012.: Bene Sándor
 Túrkeve, 2015.: Tóth Lajos
 Kunhegyes, 2018.: Nagy András
 Berekfürdő, 2021.: Győrfi Lajos

Forrás:
Kunsági téka 1., Dr. Bartha Júlia, 2006, Barbaricum Könyvműhely
Jászkun Kapitányok Tanácsa protokoll szabályzata, 2011
Bartha Júlia, 2002. A Kunság népi kultúrájának keleti elmei. In Studia Folkloristica et Ethnograhica (szerk.: Ujváry Zoltán. Debrecen.)
Bartha Júlia, 2004. A folklórhagyományok újraélesztésének jelentősége és lehetőségei a kistérségi idegenforgalmi arculat kialakításában. In Nagykunsági közösségek. (szerk.: Örsi Julianna. Túrkeve. 89-104.)

Értéktár
Kisújszállási Települési Értéktár Bizottság

Kisújszállási Települési Értéktárba felvett értékek