Gaál Kálmán 1846-ban Kisújszálláson született a város egyik szélső utcájában, a Diófa utcában (mely ma az ő nevét viseli) középparaszti életmódú, mindkét szülő részéről redemptus családba. Tevékeny, puritán egyéniség volt liberális gondolkodással.
A gimnázium után jogi végzettséget szerzett. 1874-es házasságkötésekor Méhes Erzsébettel az anyakönyvi bejegyzésben foglalkozásaként „hiteles ügyvéd” szerepel. 1878-ban a városi ügyészi tisztségbe került. Munkáját a köz megelégedésével látta el, így 1880-ban a város polgármesterévé választották, mely a jelenleginél szélesebb hatáskört és nagyobb felelősséget jelentett. Minden erejére, idejére és tudására szüksége volt azokban a perekben, melyeknek az „elosztatlan földek egyéni birtokba adása” volt a tétje, 1883-ban lemondott, de végül ezt a döntését visszavonta. A következő alkalommal Pethe Gábort, de 1890-ben ismét Gaál Kálmánt választották meg, végül 1918-as nyugdíjba meneteléig ő látta el ezen feladatokat. Ő volt a városban az első közakarat által választott polgármester, emellett vallásos ember, presbiter, az egyházközség főgondnoka, ezáltal fontos része volt abban a döntésben is, hogy az egyház létrehozta a nyolcosztályos gimnáziumot.
Munkásságának nyomát a város képe, jelentősebb épületei ma is őrzik. Ebben az időszakban épült a város központjában az egykori Korona Szálló és Vendéglő (ma iskola), a Gimnázium épülete (1894-től, ma is gimnázium), a Városi Takarékpénztár (1897, ma posta, bank és lakások) a Színház- és Vígadó (1911), a zsidó- és a katolikus templom (1900-1902), az új városháza (1900), a mai vasútállomás (1904), az egykori Járásbíróság épülete (ma iskola), továbbá 4 tanyasi iskola. Ebben az időszakban fúrták az első artézi kutat (1892), kezdeményezte az ivóvíz-hálózat kiépítését. Megkezdődött a város villanyosítása (1900-ban kezdődtek a tárgyalások, 1912-ben a fontosabb utcákban már légvezetékek voltak; egy karcagi áramfejlesztő telep biztosította az áramot. Megkezdődött Kisújszállás belterületén (a főutcán) 4,5 km hosszú úttest kockaköves (bazalt) burkolattal való kiépítése, járdák építése nagyobb utcákban betonból, a mellékutcákban a helyi téglagyárban készült téglákból, a piactér kialakítása is ekkor történt. Ezen fejlesztések nagy körültekintést, megfontoltságot és áldozatot igényeltek, de az eredmények kiemelkedővé tették a várost a hasonló alföldi városok között. Ebben az időszakban folyt a Gyalpári erdő, és 59 kath. tölgyes erdő („kiserdő”) telepítése Kontán (határrész a város dél-nyugati részén), stb.
A város vagyonával gazdálkodás részeként a közbirtokosságon keresztül több ütemben több mint 8500 holdas legelőt vásárolt a város (így a Kecskési közbirtokossági legelő területet, mely a város gazdasági életében mindvégig nagy szerepet játszott), ahol lehetőség volt jelentősebb szarvasmarha-, ló-, juhállomány téli-nyári elhelyezésére és legeltetésére.
Magyarország legrégebbi polgármestere volt Gaál Kálmán. 1890-ben halt meg, sírhelyének, fa fejfájának puritán kialakítása tükrözte jellemét. A fejfája elkorhadt, ezért 2014 július 3-án családja sírkövet állított. Emlékét őrzi a Városházán a róla elnevezett terem, és a benne található Tóth Tünde által róla készített festmény reprodukció, a tiszteletére Győrfi Sándor által készített bronz mellszobor a Kálvin parkban, valamint a róla elnevezett díj, melyet minden évben olyan személyek vagy szervezetek kapnak, akik a város építéséért, szépítéséért, értékeinek, hagyományainak megőrzéséért és gazdagításáért sokat tettek. Az ő nevét viselte a 2010 utáni nagyszabású városfejlesztő és -megújító program is.
Forrás:
Helytörténeti füzetek 30.: 41-43. o. a könyvben (44-46 a CD-n)
Helytörténeti füzetek 20:. 142. o. (kicsi)
Kisújszállás város története III. (Szerk.: Szabó László): 91. o., 100. o.
Kisújszállás és Vidéke Nagykun Kalendárium az 1992. szökőévre: 146-148. o.
Kisújszállási Millenniumi Nagykun Kalendárium a 2001-es évre: 91-93. o.
Kisújszállási Nagykun Kalendárium a 2015. közönséges évre a redemptió 270. esztendejében: 236-237. o.
Kisújszállási Nagykun Kalendárium a 2018. évre Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulójának esztendejében: 153-156. o.
https://www.kozterkep.hu/42485/gaal-kalman-mellszobor
Dr. Ducza Lajos: Gaál Kálmán (1845-1920) polgármesterre emlékeztünk. Nagykun Kalendárium 2015. 236-237 p.
