II. világháborús emlékmű
1989-ben kuratórium alakult (elnöke dr. Ducza Lajos), amely célul tűzte ki egy II. világháborús emlékhely kialakítását. Az önkormányzat megbízást adott a karcagi Györfi Sándor és a püspökladányi Győrfi Lajos szobrászművész testvérpárnak egy méltó emlékhely elkészítésére. Javaslatként szerepelt, hogy az emlékművön a város háborúban elhurcolt harangja is jelenjen meg. A különleges, három, harangot kongató férfit ábrázoló emlékmű felavatására 1992. december 20-án, Kisújszállás újratelepülésének 275. évében, a Városháza parkjában került sor, közel kétezer emlékező jelenlétében, katonai tiszteletadással. A magyar vezérkar tábornoka mellett, az orosz, ukrán, német és osztrák katonai attasék is megjelentek az alkalmon. Az emlékhely alapjára - egyedi módon - minden Kisújszálláson elesett áldozat neve felkerült, nemzetiségtől függetlenül. Így, a keleti oldalon 86 orosz katona neve szerepel, a nyugati oldalon pedig 29 német-osztrák áldozat neve került megörökítésre. Az emlékmű északi oldalán olvasható azon 420 kisújszállási katonának a neve, akik – helyszíntől függetlenül - elestek a II. világháború harcaiban.
Móricz Zsigmond mellszobra
1996. szeptember elsején, a Móricz Zsigmond Gimnázium udvarán avatták fel azt a Móricz Zsigmondot ábrázoló mellszobrot, melyet évtizedekkel korábban Papi Lajos, helyi szobrászművész álmodott meg és öntött gipszbe. Az iskola és az Öregdiákok Baráti Körének kezdeményezésére Györfi Sándor szobrászművész készített belőle bronz szobrot az alkalomra, örök emléket állítva ezzel az iskola névadójának, egykori diákjának.
Illéssy-Kossuth Emlékkapu
Az Illéssy család történelemformáló tagjainak (Illéssy János: 1792-1867, Illéssy Sándor: 1830-1886), valamint Kossuth Lajos náluk tett látogatásainak emlékére készített emlékhelyet a Városvédő és -Szépítő Egyesület. Az Illéssy utca 52. szám, a család egykori lakóháza előtt 1999. október 6-án felállított emlékkaput Györfi Sándor szobrászművész készítette. A nagyszabású avatóünnepségen részt vettek a család késői leszármazottai is.
Illéssy Sándor mellszobra
Kisújszállás első polgármesterének és a Nagykunság utolsó kapitányának, Illéssy Sándornak (1830-1886) állít emléket az a Györfi Sándor által megálmodott és bronzba öntött mellszobor, melyet 2001-ben, az 1848/49-es szabadságharc eseményeiben történelmi jelentőséget szerző honvéd századosról elnevezett szakközépiskola udvarán avattak fel.
Kunbabák
2002. szeptember 14-én, a Horváth tanya bejáratánál került felavatásra Györfi Sándor alkotása, a műkőből készített két kunbaba, melyek kun őseink hagyományának állítanak emléket, akik eltávozott nemzetségfőiknek és asszonyaiknak szobrot faragtak, majd az évfordulókkor felkeresték ezeket, áldozatot mutattak be előttük és ünnepeltek. A XI-XIII. századból származó bálványszerű szobrok „utódait” a művész - az eredetiekhez hasonlóan - realisztikus viseleti részletekkel és áldozati csészével a kezükben ábrázolta.
Illéssy János mellszobra
Kisújszállás szülöttének, Illéssy Jánosnak (1792-1867), a reformkor és az 1848/49-es forradalom és szabadságharc országos hírű személyiségének, Kossuth Lajos kormánybiztosának, valamint ügyvédi, bírói, nagykunkapitányi, egyházmegyei gondnoki és országgyűlési követi tevékenységének állít emléket a Kálvin Parkban 2003 óta álló mellszobor, melyet Györfi Sándor, a Városvédő és -Szépítő Egyesület megbízásából készített.
Pogány korpusz
A 2004. augusztus 4-6. között rendezett, Város- és Faluvédők XXIII. Országos Találkozója alkalmából került sor a Papi Lajos (1921-1987) szobrászművész tiszteletére készített alkotás – mely a szobrászművész bronzba öntött mellszobra - felavatására 5-én délután, a művész egykori lakóházának, a mai Alkotóháznak az udvarán. A Pogány korpusz című alkotást Györfi Sándor, Papi Lajos barátja és szakmai tanítója készítette a Városvédő és -Szépítő Egyesület felkérésére.
Kossuth Lajos mellszobra
2007. március 15-én sok kisújszállási és elszármazott vágya vált valóra, amikor – Kovács József ötlete nyomán, valamint a Városvédő és -Szépítő Egyesület és a Nagykun Polgári Kör gyűjtése eredményeként - felavatásra került Kossuth Lajos bronzba öntött mellszobra a Kálvin Park egyik öblözetében. Györfi Sándor különleges alkotása egyedülálló módon, kalapban ábrázolja a hazafit, aki több szállal is kötődik a városhoz: kormányzója és jóbarátja, Illéssy János meghívására – akinek szobra átellenben található a Parkban, így tekintetük újra, ércbe öntve fonódik össze – többször járt Kisújszálláson az 1848/49-es események kapcsán, valamint, a város lakossága díszpolgárává választotta 1887. február 6-án.
Kun Madonna
Papi Lajos szobrászművész Kötöny király unokája nevű kőszobrát 1985-ben avatták fel Kisújszállás központjának parkjában. A méltóságteljes, kecses nő alak, a művész által ráruházott kun tartással, mint egy madonna ült a talapzaton két évtizeden keresztül, fején „koronaként” a jellegzetes, ősi fejdísszel, a kun süveggel. Finomságot, nyugalmat, mégis erőt sugárzott az arra járók felé, mígnem 2005. április 29-én éjszaka vandálok ledöntötték, megrongálták megjavíthatatlanul. A Városvédő és -Szépítő Egyesület Györfi Sándort kérte fel a szobor újbóli elkészítésére. 2008. április 18-án, az egyesület Műemléki világnapi programsorozata alkalmából Kun madonna néven került sor a szobor újraavatására, eredeti helyén, a Kálvin Park egyik öblözetében.
Kun Emlékpark
A kunok betelepülésének 770. évfordulója alkalmából rendezett Kunok I. Világtalálkozója részeként került kialakításra a Horváth tanya bejáratánál található Kun Emlékpark, melynek avatóünnepére 2009. szeptember 18-án került sor. Az emlékpark részét képezi a kun törvényeket aláíró két vezér, Uzak és Tolon alakját idéző szoborpár, a XIII. században betelepült kun törzsek emlékét hirdető hét kopjafa, valamint a Kun világfa, mely a Kárpát-medencét formáló kőből „nő ki”. A közép-ázsiai nomád népek ősvallásának alapvető jelképe az életre, a halálra, a folytonos fejlődésre és a megújulásra utal. A magyar mondakincsben magát az Útat jelképezi, amelyen a hős az égbe száll, vagy a pokolba jut. A park és az emlékmű Györfi Sándor szobrászművész tervei alapján készült.
Országzászlós Trianon Emlékmű
Dr. Csányi József, az 1934-ben alakult Városszépítő Egyesület elnöke kezdeményezésére 1936. október 25-én országzászlós, turulmadarasemlékművet avattak közadakozásból a Városháza parkjában. A város első köztéri emlékművét 1945 tavaszán bontották le, helyén sírhelyet készítettek és mintegy 80-90 magyar, szovjet és német-osztrák halottat temettek a közös sírba. Szovjet emlékművet állítottak felé, amin csak a szovjet katonák neve szerepelt. Az obeliszk később, 1992-ben a déli temetőben nyugvó szovjet katonák sírján került felállításra, mert a helyén avatták fel a II. világháború kisújszállási áldozatainak emlékművét. A trianoni események 90. évfordulója alkalmából, a Nagykun Polgári Kör kezdeményezésére, a Városvédő és -Szépítő Egyesület közreműködésével, a lakosság és az elszármazottak felajánlásaiból, szinte eredeti alakjában sikerült újra alkotni az egykori országzászlós emlékművet. A Győrfi Lajos szobrász keze által készített alkotást a Városháza mellett kialakított új emlékhelyen állították fel 2010. június 4-én. A magyar címerrel díszített mészkő talapzaton álló bronz turult formázó emlékmű alatti, bazaltkockákból kirakott dombszerű emelkedésen a szétszabdalt Nagy Magyarország darabjai jelennek meg mészkőből megformázva, mellettük egy érmét rejtő emlékkő és az országzászló látható.
Pusztai oltár
A Horváth tanya bejáratánál lévő Kun emlékpark 2011. szeptember 11-én újabb elemmel, egy vasból és kőből készített Pusztai oltárral gazdagodott, melyet Györfi Sándor készített.
Oroszlános kút, Kunok bejövetele dombormű
2012. május elsején adták át a nagyközönségnek a Kumánia Gyógy- és Strandfürdőt. A számtalan értékkel bíró épületegyüttest díszítő alkotások közül kettőt, a bejáratnál elhelyezett márvány díszkutat, melyet egy bronz oroszlánfej ékesít, valamint a fürdőtér egyik falrészét elfoglaló Kunok bejövetele nevű, impozáns, mészkő domborművet Győrfi Lajos készítette.
Gaál Kálmán mellszobra
Kisújszállás egykori polgármestere, Gaál Kálmán (1846-1920) munkásságának emlékére - aki 42 éven át szolgálta a várost intézkedéseivel - avattak szobrot tisztelői a Kálvin Park utolsó szabad öblözetében 2017. augusztus 17-én, a város újratelepülésének 300. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat részeként. A Városvédő és -Szépítő Egyesület gyűjtése nyomán, számtalan adakozó és támogató nagylelkű felajánlásából Györfi Sándor szobrászművész által bronzba álmodott különleges alkotás „hitelesen és meggyőzően jeleníti meg a városépítő polgármestert: a plasztika egésze tükrözi … méltóságteljes egyéniségét… A rendkívül szépen felépített mellszobor …” (Képzőművészeti Lektorátus) avatásán a késői leszármazottak is jelen voltak.
Forrás:
Kisbíró, 1993. január 11.- 4. p.
Helytörténeti füzetek 2.: Emlékkönyv a II. világháború kisújszállási áldozatairól. - Kisújszállás, 1997.- 9-12. p.
Kisújszállási Nagykun Kalendárium: az 1997-es évre.- Kisújszállás, 1997.- 80-81. p.
Kisújszállási Nagykun Kalendárium: a 2000-es szökőévre.- Kisújszállás, 2000.- 76-80 p.
Kisújszállási Millenniumi Nagykun Kalendárium: a 2002-es évre.- Kisújszállás, 2002.- 211-213. p.
Kisújszállási Nagykun Kalendárium: a 2003-as közönséges évre.- Kisújszállás, 2003.- 125-127. p.
Kisújszállási Nagykun Kalendárium: a 2004-es szökőévre.- Kisújszállás, 2004.- 66-68. p.
Kisbíró.- 2004. augusztus 14.- 15. p.
Helytörténeti füzetek 20.: Kisújszállási Városvédők. - Kisújszállás, 2007.- 148-160. p.
Kisújszállási Nagykun Kalendárium: a 2008-as szökőévre.- Kisújszállás, 2008.- 234-242. p.
Kisújszállási Nagykun Kalendárium: a 2009-es évre.- Kisújszállás, 2009.- 107-108. p.
Kisbíró.- 2005. május 7.- 10. p.
Kisújszállási Nagykun Kalendárium: a 2010. közönséges évre.- Kisújszállás, 2010.- 194-198. p.
Kisújszállási Nagykun Kalendárium a 2011. közönséges évre.- Kisújszállás, 2011.- 64-74. p.
Séták Kisújszálláson: A Nagykunság kulturális fővárosában.- Kisújszállás, 2019.- 27. p.
Új Néplap.- 2011. szeptember 12.- 2. p.
Kisújszállási Nagykun Kalendárium: a 2018. évre.- Kisújszállás, 2018.- 153-156. p.
