Tuka Zsigmond zenei és hangszerkészítői munkássága páratlan a Nagykunságban.
Fontos, hogy munkássága ne vesszen feledésbe, hogy halljanak és tanuljanak róla és népzenei tevékenységéről a következő generációk is.
Tuka Zsigmond, 1918-ban született, Kisújszállás szülötteként, a család második fiának.
Fiatal korában hamar munkára fogták, libapásztorkodott és cselédkedett is.
A II. világháborúban harcolt a fronton is, ahonnan sebesülése miatt csak 1946-ban tért haza.
Testvéreivel együtt édesapjától tanult citerázni, első hangszerét édesapja „disznóvályúnak való fából” készítette: „Nyolc éves voltam akkor, amikor legelőször csinált édesapám egy citerát, és mindjárt játszott is rajta. Mégpedig nagyon érdekesen, olyan játékot nem is láttam (azelőtt): nyomóval játszott és a nyomóval játszotta a fél kótákat is”.
Ezen a citerán a nagyfej mellé egy kisfej vagy oldalfej is csatlakozott, villanydrótból készült dróthúrokkal felszerelve. Igen pontosan emlékszik első hangszerének formájára, húrozására. Ez talán annak is köszönhető, hogy később maga is készített hangszereket. Zsiga bácsi szavai között máris felbukkan egy érdekes kifejezés: „fél kóta”. Ebből kiderül, hogy már édesapja is a citera egy fejlettebb változatát, a diatonikus hangszereket háttérbe szorító, dallamjátékra rugalmasabban használható kromatikus citerán játszott.
Az első dallamra is emlékezett, amelyet édesapjától tanult, a „Most jöttem én Gyuláról, a gyulai vásárról” kezdetűre. Ő és testvérei valósággal versengtek a citeráért, tehát itt nem csak a generációk közötti hagyományozódás valósult meg.
Az első rádiófelvétele 1965-ben készült. Önálló népzenei adást közölt 1972-ben, majd 1974-ben megtörtént az első hanglemezfelvétele is. Részt vett az országosan népszerű Röpülj páva vetélkedőn, aminek köszönhetően fellépései megsokasodtak.
1963-tól, az országban először, hét évig tanított citerazenét. Több zenekart is alapított, köztük a Nagykun citerazenekart. Az ország több pontján is fellépett az együttesével. Számtalan hangszerkiállításon vett részt, amelyeken harmadik és 1989-ben első helyet ért el citerájával. Szívesen fogadott tanítványokat, köztük a kisújszállási Angyal Ferencet is, aki számtalan sikert elért a mester szárnyai alatt. Több mint 2400 népi hangszert készített, amelyek a világ számos pontjára jutottak el.
Forrás:
Magyar Citerazene II., Bolya Mátyás, Balogh Sándor, 2008, Flaccus Kiadó
Kisújszállási Nagykun Kalendárium, 1998, Dr. Ducza Lajos, Kisújszállás Város Önkormányzata
Ari Géza: Zsiga bácsi, a népi hangszerek mestere; In: 1998 Nagykun Kalendárium, szerk: Dr. Ducza Lajos, 136-137 p.
Újszállási Rácz Lajos: Elővettem a citerát, 2016 Kisújszállás, Szerzői kiadás (A szépség napszámosa sorozat) 136
